Gíza

Gíza a mai egyiptomi főváros, Kairó közvetlen közelében, a Nílustól nyugatra fekvő sivatag szélén helyezkedik el. A gízai piramisokat a IV. dinasztia alatt, kb. i.e. 2575–2465 között emelték. Elsőként a legnagyobbat, Kheopsz fáraó (Hufu) sírját építették meg, majd következett Kheopsz fiának, Kephrén (Hafré) fáraónak a sírja. Végül megépítették a legkisebbet, amelyet Kheopsz unokájának, Mükerinosz (Menkauré) fáraónak emeltek. A piramisok egy lokális mészkőplatón, a Mokattam-fennsíkon állnak, ami a IV. dinasztiában és az azt megelőző időkben kőbányaként funkcionált. A kőbányászat az elmúlt 4500 év folyamán is megmaradt a fennsíkon, de már csak a kész épületek kitűnően megmunkált és könnyen hozzáférhető anyagát bányászták ki. Gíza nemcsak a piramisok és komplexumaik, hanem a könnyű megközelíthetősége miatt elsődleges turistacélpont volt már az ókorban is.
Kairóból busszal, illetve közelsége miatt taxival közelíthető meg. Turistáknak teveháton, illetve lovon is szerveznek kirándulást a sivatagba.